Az adatgyűjtés, illetve azok különféle adatbázisokba való rendezése, majd különféle szolgáltatások közötti megosztása széles körben elterjedt, mindenki által használt eszköz.
Az okostelefonok hely- és hálózatadatokat gyűjtenek és
rendszereznek, és a Google, az Apple, sőt, még a RIM és a Nokiai is a
térképszolgáltatásaik kapcsán óriási adatbázisokat építenek, aminek célja
egyrészt a felhasználói kényelem növelése, másrészt üzleti előny szerzése.
A lokációs adatbázisok felhasználása jelentős társadalmi
szintű fejlődés előtt nyithatja meg az utat: a közlekedési adatok valós idejű
feldolgozása, a figyelmeztetések kiküldése, a helyszín alapján célzott
hirdetések... Kutatások szerint idén 2,9 milliárd dollárt költenek a hotelek,
szórakozóhelyek és egyéb kereskedelmi egységek olyan reklámokra, amik
kifejezetten a környéken bóklászó és kereső felhasználókat próbálják
megszólítani.
Az Apple felhasználási feltételei között egyértelműen
megjelenik a helyszínnel kapcsolatos adatok gyűjtése és felhasználása. Az
iPhone-felhasználó ennek értelmében beleegyezik, hogy az Apple és partnerei folyamatosan
gyűjtsék a lokációs adatokat, ezeket adatbázisba rendezzék, a
szolgáltatásaikhoz felhasználják. A felhasználó ettől elállhat, ehhez csupán a
telefon helyfüggő szolgáltatásait kell kikapcsolnia, illetve le kell tiltania
az ilyen adatok gyűjtését a telepített alkalmazások esetében.
Ha egy androidos okostelefon menüjében megnyitja bárki a
Google Legal menüpontot, akkor elolvashatja, hogy a szolgáltató milyen adatokat
gyűjt be, ezt milyen esetekben teszi és mire használja azokat.
A Google rengeteg összefűzött adattal rendelkezik
felhasználóiról, amiket arra használ, hogy a lehető legrelevánsabb hirdetések
jelenjenek meg a megfelelő pillanatban.
A levelezés, chatelés és közösségi hálózatokon folytatott
diskurzusok esetében hosszú ideje egyértelmű és elfogadott, hogy a Google (és
más szolgáltatók is) használnak kontextusalapú célzást.
A felhasználók környezeti zajainak elemzésével még
pontosabban meghatározható, hogy épp mit csinálnak és mire van szükségük -
vagyis hogy éppen mit kell nekik reklámozni. A Google pár évvel ezelőtt
kísérletezett azzal, hogy a felhasználók webkameráinak mikrofonját
véletlenszerűen bekapcsolva rögzítette a környezeti zajokat és kiderítette,
hogy milyen zenét hallgat az illető, mit csinál, milyen közegben van. Ez az
ötlet akkor sikertelen volt.
A Google most egy olyan szabadalmat jegyeztetett be, aminek
révén az Androidot futtató okostelefonok használóinak hívásai közben
algoritmusok elemzik a zajokat, hangokat és az innen származó információk is
bekerülnek a kiszolgált hirdetések kiválasztási mechanizmusába.
Olyan megoldásokra lehet számítani, ahol a hívás indításakor
a rendszer regisztrálja, hol vagyunk éppen, egy másik adatbázisból ellenőrzi,
hogy milyen ott az időjárás és ha mondjuk zuhog az eső, akkor valószínűbb, hogy
esőkabát-reklámot kapunk. Vagy ha például egy szállodából telefonálunk, akkor
újabb akciós hétvégék reklámjai érnek majd el minket.
Az egyetlen probléma az adatok felhasználásának
átláthatósága. Nem tudni, hogy a begyűjtött adatokat melyik szolgáltatás mennyi
ideig tárolja, hogyan és melyik személyes adatunkhoz köti, illetve amennyiben
törölni szeretnénk magunkat az adatbázisból, hová fordulhatunk.
Itt van az adatgyűjtésnek a fekete báránya, amikor a
gyerekekről van szó. Több száz népszerű alkalmazás gyűjt adatokat a
gyermekekről, anélkül, hogy a szülők erről tudnának. Az amerikai kereskedelmi
bizottság (FTC) kiderítette, hogy az alkalmazások sok esetben félrevezetik a
felhasználókat az adatkezelési irányelvekről.
A begyűjtött adatok arra jók, hogy a cégek pontosabb
hirdetésekkel tudják megcélozni a fiatalokat. Az információt a cégek
megoszthatják másokkal, például elemzőkkel és reklámügynökségekkel, amelyek az
adatmorzsákat összerakva profilt készítenek a netezőkről. Ha a gyermek többféle
alkalmazást használ, a vállalatok egészen pontos képet kapnak az
érdeklődéséről.
Szükséges a szigorúbb szabályozás, mivel a mobilok és a
táblagépek nagyon gyorsan terjednek – a szülők olcsón, vagy ingyen is találnak
olyan alkalmazásokat, aminek a segítségével a gyermekük tanulhat, mesét nézhet,
– ezzel fokozottan kiteszik őket az adathalászat veszélyének.
Az eredeti itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése